Szisztémás gyulladásos kötőszöveti betegségek. Szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség-mi a különbség?

Bár a szisztémás gyulladás következtében elsődlegesen valóban az ízületek mennek tönkre, ami önmagában is funkciókárosodáshoz, életminőség-romláshoz vezet, ugyanez a gyulladás számos más szervrendszert is érint. Ennek következtében például az ízületi gyulladások prototípusában, reumatoid artritiszben RA Harris, és egyéb krónikus gyulladásos reumatológiai, autoimmun megbetegedésekben másodlagosan felgyorsult érelmeszesedés ateroszklerózisennek következtében fokozott szív-érrendszeri kardiovaszkuláris, CV morbiditás és mortalitás alakul ki.

De az artritiszek együtt járnak másodlagos csontvesztéssel oszteoporózis Szekanecz,malignus daganatok fokozott rizikójával Szekanecz et al.

Összességében az artritiszes betegek várható élettartama akár öt-nyolc évvel is rövidebb lehet, mint embertársaiké, ami a hazai férfiak közismerten alacsony élettartamát tekintve jelentősnek mondható. A halálozás harmadáért—feléért pedig egyértelműen a CV-betegségek és a stroke felelősek.

Leggyakoribb autoimmun betegségek | Gellért Labor - Vérvétel Budapesten, magánlabor a Gellért téren

Mint már jeleztem, a felgyorsult akcelerált ateroszklerózis és, ennek következtében, a megnövekedett CV-morbiditás és mortalitás gyulladásos háttere leginkább RA-ban tanulmányozott és ismert ezért a továbbiakban is döntően erre fókuszálunkde ugyancsak jellemző a szpondilartritiszekre például Bechterew-kórköszvényre, gyermekkori artritiszekre, lupuszbetegségre SLEszklerodermára, gyulladásos izombetegségekre, antifoszfolipid szindrómára APSpikkelysömörre, gyulladásos bélbetegségekre is Shoenfeld et al.

Ebben az összefoglalóban áttekintjük a krónikus gyulladásos kórképekhez társuló másodlagos ateroszklerózis és CV-betegség kialakulását, a korai felismerés, megelőzés és kezelés lehetőségeit, valamint a gyakorlati ajánlásokat.

• Vegyes kötőszöveti betegség: tünetek, kezelés
• Belgyógyászati Klinika szegedi iiibel.

A gyulladásos ateroszklerózis és CV-betegség definíciója és epidemiológiája Az átlagpopulációban észlelt, az öregedéssel egyre gyakoribbá váló, klasszikus ateroszklerózis nem jár lényeges gyulladással low-grade inflammationamit az alacsony keringő C-reaktív protein CRP is jelez. Ezzel szemben artritiszekben a jelentős mértékű CRP-szinttel járó szisztémás gyulladás high-grade inflammation kihat a szív-érrendszerre is.

Az immunológia lehet a megoldás sokféle betegség esetén?

Az artritisz a II. Sajnos mindezek ismerete ellenére az újabb nagy európai felmérések alapján, bármennyire is korán felismerjük és kezeljük az artritiszeket, a CV-mortalitás az elmúlt hét évben jelentősen nem csökkent.

Ennek okai között keresendő, hogy a szisztémás gyulladást mint független rizikófaktort az orvostársadalom egésze még nem tudatosította. Emellett, míg az átlagpopulációban sokan végeznek CV-szűrést, ennek szükségessége a reumatológiai-autoimmun betegpopulációban még nem terjedt el.

Néhány nemzetközi ajánlástól eltekintve e tekintetben nem rendelkezünk konkrét hazai ajánlással sem Peters et al. Másik oldalról, bár, mint látni fogjuk, az artritiszes betegekben is szerepet játszanak a hagyományos a Framingham-vizsgálat szerinti CV-rizikótényezők, a térdízületi kezelés meniszkuszának megsértése érelmeszesedésért és a megnövekedett CV-rizikóért elsődlegesen a szisztémás gyulladásból és autoimmunitásből eredő faktorok a felelősek.

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Valóban, az adott kórképekben az alapbetegség gyulladásos aktivitása, a betegség fennállási ideje és az akut fellángolások flare gyakorisága és időtartama mutatta a legszorosabb összefüggést a CV-szövődmények kimenetelével. Emellett, patogenetikai szempontból alapvető, hogy az artritiszes ízületi membránban szinoviuma pikkelysömörös bőrben vagy a Crohn-betegek bélfalában hasonló gyulladásos sejtek, mediátorok citokinek, kemokinek, proteáz enzimek mutathatók ki, mint az érfal ateroszklerózisos plakkjaiban.

Emellett, mint látni fogjuk, az autoimmunitásnak és az autoantitesteknek is szerepük van az említett folyamatokban, így a gyulladásos, másodlagos ateroszklerózist talán nem teljesen helytelen autoimmun ateroszklerózisnak nevezni Ross, A sok hasonlóság mellett azonban kiemelendő, hogy az egyes reumatológiai kórképekben észelt vaszkuláris patológiák eltérhetnek egymástól.

Így amíg ízületek gyógyító kenőcsei RA-ban, szpondilartritiszekben vagy SLE-ben valószínűleg a valódi, akcelerált ateroszklerózis dominál, addig szklerodermára inkább az obliteratív vaszkulopátia jellemző, kevesebb ateroszklerotikus elemmel Soltész et al.

Ez vezet azután a gyulladáshoz és szöveti károsodáshoz. Ezt az elvet követhetjük az autoimmun-gyulladásos reumatológiai kórképek és az ateroszklerózis vonatkozásában is Szekanecz et al. Külön-külön elég jól szisztémás gyulladásos kötőszöveti betegségek mind az artritiszek pl.

A kötőhártya -gyulladás szövődményei

RAmind az ateroszklerózis genetikája. Ezzel szemben nem ismert, mely gének tehetők felelőssé azért, hogy idült gyulladásos kórképekben szekunder ateroszklerózis alakul ki. Ezen belül a legszorosabb összefüggés az ún. A dohányzásról mint környezeti tényezőről külön lesz szó. RA-ban mintegy 40 allélben írtak le a betegséggel összefüggést mutató génpolimorfizmust egyszeres szisztémás gyulladásos kötőszöveti betegségek polimorfizmus, SNP. Közülük az IRF5 interferon által szabályozott fehérje génjeMTHFR folsavanyagcserével összefüggő génCD40 a T-limfociták működésében alapvető fehérjét kódoló génCXCL12 a fehérvérsejtek a gyulladás területére vonzásában részt vevő kemokin génje és más gének SNP-je összefüggésbe hozható az artritiszekhez társuló vaszkuláris eltérésekkel, a vérzsírokkal, sőt a CV-megbetegedés rizikójával és a CV-halálozással is.

A környezeti tényezők közül elsődlegesen a fertőzések kóroktani szerepéről kell röviden szólnunk. Mind az artritiszeket, mind az ateroszklerózist összefüggésbe hozták a különböző mikroorganizmusokkal például E. A bél mikrobiális flórájának, illetve megváltozásának szerepe lehet mind a gyulladásos reumatológiai kórképek, mind a CV-betegség kialakulásában.

Egy közelmúltbeli vizsgálatban koszorúér-betegség miatt operált RA- és nem RA-betegek érmintáiban az artériafal adventitiájában vizsgálták 31 bakteriális filotípus DNS-ét.

A különböző fajok közül a M. In vitro kísérletekben sikerült igazolni, hogy az M. Később külön kitérünk a fogínygyulladás periodontitisz artritiszben és ateroszklerózisban játszott szerepére. De már itt utalunk rá, hogy a foggyökér körüli tasakokban tanyázó P. Az egyéb környezeti faktorok közül a dohányzás, mint látni fogjuk, mind hagyományos, mind gyulladásos CV-rizikófaktornak tekinthető ezért, kiemelt fontossága miatt, tárgyalásának külön fejezetet szentelünk majd.

Ezzel szemben röviden említjük a mérsékelt alkoholfogyasztást. Bár igen sok a tisztázatlan kérdés, elfogadottnak látszik, hogy például a vörösbor, elsősorban antioxidáns aktivitású komponensei például rezveratrol révén csökkentheti az ateroszklerózis és ezáltal a CV-betegség rizikóját.

Emellett általában az alkohol mérsékelt mennyiségű fogasztása a boron kívül más italtípusok is mérsékli a RA-ra való hajlamot. Egyébként genetikailag hajlamos egyénekben kisfokú alkoholfogyasztás mellett csökkent az autoantitest-termelés, az autoimmunitás és az artritisz kialakulása is. Ezt az első közép-európai tanulmányban, magyar betegeken, magunknak is sikerült alátámasztani Besenyei et al.

A kötőszövet krónikus gyulladása

A legismertebb autoantitest maga a reumatoid faktor Szisztémás gyulladásos kötőszöveti betegségekmely leggyakrabban az RA-ban jelenik meg, de kisebb-nagyobb százalékban más autoimmun kórképekben pl. SLE, szkleroderma, Sjögren-szindróma is. Ismeretes, hogy a RF-pozitivitás fokozza a CV-rizikót artritiszben. RF-pozitív RA-betegekben a halálozás másfélszeresére nő a szeronegatívokhoz képest.

A citrullin egy atípusos aminosav, mely az arginin deiminációja révén keletkezik. Sejt- és szöveti károsodás során az arginin citrullinálódik, és a citrullinált fehérjék immunogénebbek, mint azok, amelyek arginint tartalmaznak. ACPA termelődik a fibrinogén, kollagén, vimentin szöveti mátrixfehérjék ellen. Ezek a mátrixkomponensek az ízületi membránnak is alkotórészei. Újabban citrullinált fehérjéket mutattak ki az ateroszklerotikus érfalban is, így az ACPA is összekapcsolja az artritiszt az érelmeszesedéssel.

Ráadásul az ACPA szoros összefüggést mutat bizonyos környezeti tényezőkkel.

Egészségmegőrzés

Egyrészt a dohányzás fokozza a szöveti citrullinációt, a szájüregben és a tüdőben az ACPA- termelést, amely az ízületben gyulladáshoz, az érfalban ateroszklerózishoz vezethet. Emellett, mint említettük, periodontitiszben a P. A fenti iniciáló tényezők révén beindult autoimmun gyulladás és az akcelerált ateroszklerózis közös aktív szereplői a különféle gyulladásos sejttípusok 1.

Az érfalat bélelő endotélium aktív résztvevő, hiszen kapcsolatot tart más sejtekkel és gyulladásos mediátorokat termel 2. A T- és B-limfociták is fontos szereplők. A különböző T-sejttípusok közül az ún. A szöveti makrofágok nagy falósejtek pedig számos fontos gyulladáskeltő citokint pl.

A gyulladásos fehérvérsejtek és az érfali endotélsejtek kapcsolata artritiszekben és ateroszklerózisban is fontos.

Ez a közzétett változatellenőrizve : Pontosság Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez SARS-CoV humán koronavírus fertőzés severe acute respiratory syndrome következtében bekövetkezett vírusos tüdőgyulladás szövődményének röntgenképe Tályog kelés a bőrön, jól láthatóak a gyulladás tünetei: vörösség és duzzanat.

Ezen kölcsönhatásokban az ún. A legfontosabbak pl. ICAM-1, VCAM-1, E-szelektin, P-szelektin, CD44 a sejt—sejt kapcsolatok mediátorai, illetve részt vesznek a sejtek szöveti mátrixfehérjékhez való kapcsolódásában a sejtadhézió, migráció révén, mely folyamatok a szöveti gyulladás és az ateroszklerózis alapvető mechanizmusai. A gyulladásos mediátorok citokinek, kemokinek, proteázok szintén fontos tényezői az artritiszekhez társuló ateroszklerózis kialakulásának.

Ezeket a gyulladásos és érfali makrofágok, T-sejtek termelik. E sejteket és citokineket magunk is kimutattuk aorta szisztémás gyulladásos kötőszöveti betegségek ateroszkerotikus falában. A gyulladt szövetekben és az ateroszklerotikus érfalban termelődő matrixfehérje-bontó enzimek proteázok elősegítik a gyulladás terjedését és az artériás plakk destabilizálódását. A zsír gyulladásos mediátorokat, ún.

E mediátorok például leptin, rezisztin, kemerin gyulladás során fokozottan termelődnek, részt vesznek a sejtaktivációban, a szöveti károsodásban, így fontos tényezői az ízületi gyulladásnak és az ateroszklerózisnak is Szekanecz et al. Hagyományos CV-rizikófaktorok a gyulladásos ateroszklerózis patogenezisében Az artritiszes-autoimmun betegek szintén rendelkeznek hagyományos rizikófaktorokkal, bár, mint látni fogjuk, néhány esetben paradox helyzet áll elő.

Kiemelten kell szólnunk a dohányzás szerepéről. Közhely, hogy tradicionális, klasszikus CV-rizikófaktor, de, mint láttuk, a szöveti citrullináció fokozódása, ACPA-termelés révén direkt patogenetikai tényező is mind az artritisz, mind az ateroszklerózis kialakulása során. Kimutatták, hogy közepes-erős dohányzás évente több mint húsz doboz — ez azért nem is olyan sok… esetén a szervezet fehérjéi fokozottan citrullinálódnak, először a szájüregben és tüdőkben, ahol a dohányfüst elsődlegesen hat, majd a többi szervben, így az ízületekben is.

A dohányzás tehát, mint környezeti tényező, közvetve jelentősen hozzájárul az autoimmun reakció kialakításához. A dohányzás szerepét nemcsak artritiszekben, hanem más betegségekben például SLE, szkleroderma is igazolták.

A dohányzás a szintén említett periodontitiszben, a szájüregi baktériumok által termelt enoláz enzim révén az ACPA-termelésben is szerepet játszhat.

1. A cikk utoljára módosult:
2. A Sharp-szindróma a szervezet összes kötőszövetét megtámadó autoimmun betegség.
3. 0 ízületek ízületi gyulladása

Végeredményben, elsősorban skandináv vizsgálatok alapján, úgy tűnik, hogy a dohányzás akár ötvenszeresére fokozhatja az ízületi gyulladás kialakulását arra fogékony egyénekben, és így mind direkt érfalkárosító hatás révén, mind közvetve, az RA-t kísérő gyulladás révén vezethet ateroszklerózishoz.

A szisztémás gyulladás miatt e betegségekre fokozott katabolizmus jellemző, ezért a betegek soványak. A testalkatra az izomtömeg csökkenése és a fokozott hasi adipozitás jellemző. A kezelés hatására, ahogy a gyulladás csökken, a betegek mérsékelten hízni kezdenek.

Leggyakoribb autoimmun betegségek

Ezeken a betegeken tehát a soványság jelent gondot, a kezelés melletti hízás kedvező jel nem a túlzott elhízás! Ami a vérzsírokat illeti, szintén a katabolizmusból adódóan aktív gyulladásos betegek összkoleszterin TCLDL-C és trigliceridszintje alacsony.

A szisztémás lupusz eritematózusz olyan idült gyulladásos kötőszöveti betegség, amely az ízületeket, a veséket, a nyálkahártyákat és az érfalakat egyaránt érinti. Több szervrendszert érintő autoimmun betegség, amely külső és belső tényezők hatására — lásd ultraibolya sugárzás, hormonális hatások, fertőzések — a szervezet védekező rendszerének, vagyis immunrendszerének zavarát hozza létre a genetikailag az arra hajlamos embereknél. A betegség kialakulásában és fenntartásában nagy szerepet játszanak a szervezet saját anyagaival szemben termelődő ellenanyagok.

Az autoimmun-gyulladásos alapbetegség kezelése mellett észlelhető lipidszint-emelkedés, melyet a kezelőorvos esetleg kórosnak gondolhat, valójában a terápia hatékonyságát jelzi. A gyakorlatban ezért a testsúlyt és a lipideket akkor kell mérni, amikor a betegség gyulladásos aktivitása alacsonyabb, vagyis, mint látni fogjuk, első lépés a gyulladásos aktivitás csökkentése, és utána az anyagcsere-paraméterek korrekciója.

Végül, artritiszekben inzulinrezisztencia és a cukorbetegség megnövekedett rizikója is megfigyelhető, ezért a cukorháztartást is érdemes követni Kerekes et al. A CV-rizikó meghatározása, diagnosztikus teendők reumatológiai betegekben Az átlagpopulációban a tízéves CV-rizikó meghatározására számos pontrendszer terjedt el, melyek általában a nemet, kort, dohányzást, vérzsírokat tartalmazzák. Összességében nincs nagy különbség a négyféle módszer között, de a QRISK2 páldája jelzi, hogy a krónikus gyulladás mint önálló rizikófaktor lassan beépül a köztudatba, és ilyen betegekben a CV-rizikó felméréséhez javasolt olyan eszközt használni, amely már beépítve tartalmazza az artritiszt Peters et al.

Az ateroszklerózis és a vaszkulopátia patofiziológiai eltéréseit nem invazív ultrahangos képalkotó módszerekkel lehet és érdemes követni. Mivel ez döntően a kardiológia-angiológia területe, itt csak nagyon röviden említjük. A preklinikai eltérések jóval megelőzik a klinikai CV-eseményt.