Kötőszöveti betegségek genetika

{{headline}}

Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására az MTA kutatói Évtizedek óta igaznak hitt állítást cáfolt meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Váradi András által vezetett kutatócsoportja. Felfedezésük nyomán új, nagyon egyszerű és alacsony költségű terápiával lehet megelőzni a kötőszöveti meszesedést.

A módszerrel kezelhetők lehetnek azok is, akik különben éves korukban elveszítenék a látásukat. A gerincesekben az evolúció során kialakult az a szabályozó mechanizmus, amely a kalciumból és a foszfátból álló komplex szerkezetű kristályos biominerált a szervezetben csak a szükséges helyeken, időben és pontos formában engedi kialakulni.

Ez az, amit hétköznapi nyelven csont- és fogképződésnek nevezünk.

Az Ehlers–Danlos szindróma egyéb elnevezései

A kalcium-foszfát-alapú hidroxiapatit a kollagénvázakon alakul ki. Kollagén azonban az egész szervezetünkben jelen van, a kötőszöveti mátrix legfontosabb eleme. Finom szabályozási mechanizmusok gondoskodnak arról, hogy a meszesedés, a kötőszöveti betegségek genetika a puha szövetekben ne indulhasson meg.

Azonban számos olyan patológiás állapot, betegség ismeretes, amelyet a kötőszövetek meszesedése jellemez: ez érintheti a bőrt, a vesét, sőt a szemet is. Legsúlyosabb következményként az artériák középső rétegét képező simaizom-rostok alkotta struktúrában keletkezik hidroxi-apatit-lerakódás, amelynek következtében az érfal elveszíti rugalmasságát, és nagyon súlyos keringési betegségek alakulnak ki.

Akkoriban azonban még kevés orvos ismerte fel e betegség jellegzetességeit vagy tudta, miről is van szó, így nem volt egyszerű sem a diagnózisa, sem a kezelése. Egy kromoszómahiba miatt a fibrillin nevű fehérje nem termelődik rendesen a szervezetemben, ez aztán különböző kötőszöveti rendellenességekhez vezet. Mindenre hatással lehet, amiben ez a bizonyos fehérje fontos szerepet játszik: a bőrre, az erekre, az izmokra, a csontozatra… Vannak nagyon jellegzetes jegyei, mint pl. Marfanosok Előfordul, hogy valakit egész életében nem diagnosztizálnak, vagy csak a gyermeke kapcsán derül ki, hogy ő maga is marfanos, hiszen a betegség öröklődhet. Van, akinél csak a genetikai vizsgálat hoz bizonyosságot.

A patológiás jelenséget genetikai és környezeti okok válthatják ki, de az öregedés természetes következményei is szerepet játszhatnak a folyamatban. Mit okoz a pirofoszfát-termelődés zavara? A puhaszöveti meszesedés egyik fontos inhibitora gátlója a pirofoszfát, egy természetes metabolit, amely a keringésben körülbelül mikromólos koncentrációban van jelen.

A vérben megjelenő pirofoszfát jó részének a máj a forrása. Két olyan monogénes öröklődő betegség ismert — ezeket a patológiás meszesedés genetikai modelljeinek tekintik a szakemberek —, amely a pirofoszfát-termelődés zavarával függ össze.

A kevésbé súlyos kór a pseudoxanthoma elasticum PXE. A betegek várható élettartama nem csökken, életminőségük azonban idővel jelentősen romlik, mert a szemben kialakult meszesedés miatt éves koruk körül elveszítik látásukat. A másik kórkép, a csecsemőkori általános artériameszesedés generalized arterial calcification in infancy, GACI sokkal súlyosabb: az érrendszerben manifesztálódó tünetek miatt az újszülöttek egy része nem éri meg a harmadik hónapot.

Sajnos a legegyszerűbb, szubsztitúcós terápia nem jöhetett szóba, mert kötőszöveti betegségek genetika elfogadott volt az a nézet, hogy a szájon át bejuttatott pirofoszfát az emésztőrendszerben lebomlik, és nem jut el a véráramba.

• Kevert kötőszöveti betegségek
• Kitekeredő ízületek, megnyúló bőr, elszakadó erek: ilyen betegség az Ehlers-Danlos-szindróma Szabados Dániel
• Leggyakoribb autoimmun betegségek | Gellért Labor - Vérvétel Budapesten, magánlabor a Gellért téren
• Kötőszöveti betegségek genetika Pentacorelab - Vizsgálataink
• Lenmag ízületi kezelésre

Kimutatták, hogy a pirofoszfát egyaránt felszívódik egérben és az emberi szervezetben, és sikeresen akadályozták meg a PXE és a GACI egérmodelljében a jellegzetes meszesedés kialakulását az ivóvízhez adott pirofoszfát adagolásával. Felfedezésük egy új, nagyon egyszerű és alacsony költségű terápiás alkalmazás előtt nyitja meg az utat.

Ezekhez a kutatásokhoz a betegség egérmodelljét használták, amelyben a kötőszöveti meszesedés tünetei a beteg emberhez hasonló módon jelentkeznek. A GACI egérmodelljében a végtagok közepes méretű artériájában kialakuló meszesedést közepső felső panel a terhesség alatt a heterozigóta anyának az ivóvízhez adott 0,3 millimólos pirofoszfát jelentősen csökkenti az utódokban középső alsó panel.

Hasonló drámai csökkenést mutat a veseartériát érintő meszesedés is jobb oldali panelek.

1. Ízületi gyulladásos kenőcsrel
2. Ízületek fáj a hátsó kezelés
3. Kötőszövet-betegség kezelése, Autoimmun eredetű szisztémás kötőszöveti betegségek - Swiss Clinic
4. Allergiás ízületi gyulladás a kezén

Forrás: EMBO Molecular Medicine Amikor holland kutatók vizsgálatai nyomán kiderült, hogy ebben a betegségben is a pirofoszfát alacsony szintje a valószínű funkcionális ok, a magyar kutatócsoportban is azonnal szóba került: kár, hogy nem lehet ezt az egyszerű vegyületet szájon át adott gyógyszerként alkalmazni.

Általánosan elfogadott volt ugyanis az az álláspont, hogy ez a vegyület biológiailag nem hasznosul. Az emésztőrendszerünkben nagyon sok olyan enzim működik — ezeket részben saját sejtjeink, részben pedig a bélflóra baktériumai termelik —, amelyek igen hatékonyan bontják a pirofoszfátot.

• Ehlers–Danlos-szindróma, Kötőszövet genetikai betegségei
• Marfan szindróma - Magyar Nemzeti Szívalapítvány Kötőszöveti betegségek genetika Öröklött mozgásszervi betegségek A fehérjeszintézist irányító gének hibája a kötőszövetben, illetve az izom- és csontrendszerben súlyos mozgásszervi betegségek kialakulásához vezet.
• Kötőszöveti betegségek terápiája
• Ehlers-Danlos szindróma
• Rajz fájdalom a térdben hajlításkor

Mindez már-már dogmaként szerepelt minden idevágó tudományos közleményben jó pár évtizedre visszamenőleg. Én azonban kíváncsi voltam, milyen kísérletek alapján vonták le ezt az egyébként logikus állítást.

A meszesedő PXE-állatmodellegereknek pirofoszfát-oldatot adtak, és nagy meglepetésükre a szájon át az ivóvízzel bejuttatott pirofoszfát meggátolta a meszesedés kialakulását.

Ezután a másik, súlyosabb genetikai betegség, a csecsemőkori általános artériameszesedés egérmodelljének ivóvizébe is pirofoszfát-oldatot adagoltak, ami szintén megakadályozta a tünetek kialakulását. Azt is kimutatták, hogy a szer megjelenik az állatok keringésében, tehát legalább egy része felszívódik, mielőtt lebomlana. A következő lépés az volt, hogy megfelelő engedély birtokában önkénteseken — saját magukon és kollégáikon — is kipróbálták, hogy a szájon át bejuttatott pirofoszfát észlelhető-e a véráramban.

A laboratóriumban rendelkezésre álltak a megfelelő analitikai módszerek.

Mikor beszélünk egyáltalán genetikai rendellenességről?

Úgy találták, hogy emberben is felszívódik a vegyület, és könnyen elérhető az a dózis, amelyik a betegekben már helyreállítaná a normális pirofoszfát-szintet a vérplazmában. Az élelmiszeripar nagy mennyiségben használja állományjavítóként, még néhány bébiételben is engedélyezett. Mindez itt volt az orrunk előtt, csak »bedőltünk« a dogmának. A legérdekesebb eredményünk az, a csípő inak duzzanata rájöttünk, a súlyosabb betegség, a GACI egereiben a szer csak akkor hatásos az utódokra, ha azt az anya a terhesség idején kapja.

Tehát a meszesedés kezdeti tüneteit kell megakadályozni, amelyek kötőszöveti betegségek genetika utódokban már a magzati korban kialakulnak.